Én 2.0 – Építsd online a személyes márkád! (könyvajánló)

IMG_4253Sokáig gondolkodtam, megvegyem-e Dan Schawbel Én 2.0 című könyvét. Többször belelapoztam a könyvesboltban, de mivel úgy tűnt, az alapokról szól, mindig visszatettem.

Aztán úgy gondoltam, a személyesmárka-építés web 2.0-val való kapcsolata túlzottan érdekel ahhoz, hogy kihagyjam.
Az első megérzésem jó volt: a könyv tényleg az alapokkal foglalkozik, de azt nagyon átfogóan és rendszerezetten teszi.

Az egyik hasznos rendszer a márkaépítés polip-modellje. Megmondja, mi az a nyolc mozzanat („csáp”) amire egyszerre kell figyelnünk, ha fel akarjuk magunkat építeni.

1. Marketing, márkaépítés: Schawbel hangsúlyozza, hogy a jó márka „élményt nyújt”, értéket hordoz, és érzelmet vált ki belőlünk. Hoz konkrét példákat is, ahol híres emberek márka üzenetét írja le, három találó kifejezésben. Például: Paris Hilton: „elkényeztetett, beképzelt, drámai.” Sarah Jessica Parker: szexi, drámai, támogató. A felsorolás önkéntelenül is elgondolkodtatott: az én személyes márkám üzenete vajon melyik három szóban foglalható össze?

2. Public relations: A márkaépítésnek az a része, amikor a sajtót is bevonod, hogy egyre többen ismerjenek meg. Újságok, TV, rádió – a szakértői karriernek különösen nagy lökést adhatnak. A média megkeresése vagy az általuk felajánlott megjelenési lehetőségek elfogadása a márkaépítés kötelező eleme.

3. Humán erőforrás: Schawbel szerint a web 2.0-val a HR-esek toborzási erőfeszítései is megváltoztak. Kisebb a hangsúly a hirdetéseken, nagyobb a direkt keresésen. Az álláskeresőkre nézve ez azt jelenti, hogy ad hoc keresések helyett hosszú távú személyesmárka-építésben kell gondolkodni. Ha kellő energiákat fektetsz a márkaépítésbe, nem kell állást keresned, a lehetőségek találnak meg Téged.

4. Karriertervezés: Ahhoz, hogy önéletrajz helyett a személyesmárka-menedzsmentről beszélhessünk, első lépés, hogy kialakítsd saját személyes márkádat. Rá kell jönnöd, mi az, ami igazán Te vagy, amihez értesz, amit szeretsz csinálni, hajt és lelkesedsz érte. Ez lesz az, ami megkülönböztet Téged mindenki mástól, és a személyes márkád esszenciája lesz. Erre rájönni nem egyszerű, sokszor évekbe telik. Ehhez a munkához a könyvből sok segítséget nem kapunk, ezt az utat mindenkinek magának kell bejárni.

5. Kapcsolatépítés: A közösségi média korszakában az eszközök adottak, már csak használni kell őket. Ahogyan a könyvben olvashatjuk: „Nem az számít, kit ismerünk, hanem az, hogy ki ismer bennünket. Minél többen tudják, hogy létezünk, annál jobb, még akkor is, ha az illetővel soha nem találkoztunk.” Több sikertörténetet is olvashatunk, ki mit ért el kiterjedt kapcsolati hálójának köszönhetően.

6. Közösségi média: Schawbel a következő csatornákat javasolja, mint a márkaépítés alapvető eszköztára: saját weboldal, blog, LinkedIn, Facebook, Twitter, YouTube. Ezek közül nálunk a Twitter kevéssé elterjedt, illetve a YouTube videókban sem vagyunk túl erősek. Érdekes volt saját példájáról olvasni: első YouTube videóit „vegyes” fogadtatás követte, mégsem bánta meg: próbálkozott vele, és sokat tanult belőle.

7. Keresőoptimalizálás: A keresőoptimalizálás egyrészt azért fontos, hogy minél többen ránk találjanak, másrészt azért, hogy időközönként mi is ellenőrizzük, mit dob ki a Google a nevünkre. Ha már felépítettük a márkánkat, kontrollálnunk is kell, hogy mi történik vele az online térben.

8. Vállalkozó szellem: A szerző a hagyományos karrierút helyett a vállalkozói lét mellett teszi le a voksát. A multi-karrier, a ranglétrán való fokozatos feljebb jutás nem ad elég szuverenitást és biztonságot, ezért alternatívaként a saját vállalkozás beindítására ösztönöz. Nem erőlteti, de a saját példájából kiindulva szemlélteti, hogy az önmegvalósítás kulcsa inkább ez, mint bármi más. Karrierjét ő is nagyvállalatoknál kezdte, majd fokozatosan állt a saját lábára, önálló üzletével.

***

A polip modell mellett leginkább az a gondolat tetszett, hogy a személyes márkánkért egyedül mi magunk vagyunk a felelősek. Rajtunk múlik, hogy van-e egyáltalán, és az is, hogy ha van, akkor milyen. Teljes kontrollt gyakorolunk felette, és az ezzel járó felelősség egyedül a miénk.

Örültem annak a gondolatnak is, hogy a személyes márka kitalálása nem egyszerű folyamat. A könyv sok segítséget nem ad, de ha jól belegondolok, ez nem is valami olyasmi, ami egy varázsmódszert alkamazva pikk-pakk megvan. Sokaknak egy élet sem elég arra, hogy rájöjjenek, mit kezdjenek magukkal. Másoknak, ha odafigyelnek önmagukra, és tudatosan építik fel az életüket, lehet, hogy pár hónap vagy egy-két év elegendő a személyes márkájuk alapjainak letételéhez. Egy külső szemlélő vagy jó barát visszajelzései, coach bevonása, meditációs technikák vagy bármi, ami segít önmagunk megismerésében, lerövidítheti az utat önmagunk megtalálásához. Nem ciki tehát az sem, ha külső segítséget kérünk utunk és márka esszenciánk megtalálásához.

A könyvet elsősorban azoknak ajánlom, akik szakértői karrierben gondolkodnak, és szeretnék átlátni, hogy ez milyen feladatokkal is jár. A könyv jó ráhangolódást nyújt, amerikai stílusban, lelkesítően, “meg tudod csinálni, hajrá!” hozzáállással.

8 Shares

Kommentek