Itt az új HR paradigma?

Az elmúlt napokban több HR-essel találkoztam, akik toborzással foglalkoznak. Mielőtt leültem velük beszélgetni, megnéztem a LinkedIn profiljukat, ez nálam már szinte rutin mozdulat. Fullos profilokra és 500+ -os kapcsolati hálókra számítottam, de csalódtam. A többségüknek nem volt igazán megnyerő az oldala, sőt, kevesebb kapcsolattal rendlekeznek, mint én. Pedig a LinekdIn elvileg a toborzók és fejvadsázok paradicsoma.

Beszélgetés közben egyikőjük azt mondta, ő ugyan fent van a LinekdIn-en, de nem nagyon keres rajta, inkább csak hagyományos adatbázisokat használ. Egy másik toborzótól megkérdeztem, hogyan lehetséges, hogy csak 130 kapcsolata van. Azt mondta, nem épít saját hálót, mert a kollégájáén keresztül keresgél.
Megörültem, amikor az egyik profilon a skillek között a közösségi toborzás is szerepelt. Rákérdeztem, de kiderült, hogy “ja, hát azt a kolléga csinálja.”

Én egyre több időt töltök a LinkedIn-en és Facebook-on, mert segít lépést tartani. Hasznos eszköz információszerzésre, kommunikációra, a munkáltatói márka építésére, de úgy tűnik, nálunk ez még nem elterjedt.

A közösségi toborzás előtérbe kerülése mintha hasonlóan nagy fordulatot képviselne HR-es berkekben, mint annak idején az Ulrich-féle Business Partner modell. Ulrich a vállalati HR szervezeteket azzal forradalmasította, hogy teljesen új szerepkörre sarkallt. Azt mondta, a HR ne csak egy adminisztratív funkció legyen, hanem értse meg a cég fő tevékenységét, és ez alapján stratégiai szinten támogassa. Egyszóval: legyen „az üzlet partnere”.

A mostani váltás hasonlóan meredek, bár nem az egész HR-t érinti, hanem csak egy szeletét, a toborzást, a tehetségek vonzását. A lényege, hogy a tehetségekért folytatott harc fő terepe az internet és közösségi média lett. A LinkedIn és a Facebook használata már alapvető követelmény, a céges weboldalnak pedig hasonlóan rendhagyóan és közösségi módon kell erősíteni a munkáltatói márkát.

Sok HR-es számára ez még merőben új dolog. Pedig a LinkedIn és a Facebook még nem is minden. Nyugaton természetes, hogy a Twitter, a Pinterest és a YouTube is a megszokott toborzási csatornák közé tartozik.

Milyen új kompetenciák szükségesek a közösségi toborzáshoz, és mi jellemzi az új szemléletet?

Kompetenciák

  • Web 2.0 technikai tudás: mit, hogyan és mire lehet használni a web 2.0 világában.
  • Online marketing ismeretek: hogyan lehet a munkáltatói márka lényegét unalmas hirdetések helyett kreatív vizuális élménnyel, képekkel, sztorikkal stb. közvetíteni.
  • Jogi ismeretek: a munkavállalók és pályázók személyes adatainak védelme miatt elengedhetetlen.
  • Kommunikációs ismeretek: a váratlan helyzetek, kellemetlen kommentek és trollok kezelésére.

Szemlélet

  • Közösségi kommunikáció: A közösségi médiában mindig valami újjal és kreatívval kell előrukkolni, olyannal, ami megmozgatja a célcsoportodat, hatást vált ki. Munkaköri leírásból álláshirdetést összeollózni és kiposztolni már nem trendi. A reakciókat pedig folyamatosan figyelni kell, és ha szükséges, be is kell avatkozni. A kommunikáció nem egyszeri és egyoldalú, hanem gyors, folyamatos és kölcsönös. Akkor jó, ha bevonunk és bevonódunk.
  • Kockázatvállalás: A közösségi média kiszámíthatatlan, soha nem tudhatod, mire hogyan reagálnak azok, akikhez eljutott az üzeneted. Egy félresikerült poszt, vagy egy válasz nélkül maradt, esetleg rosszul megválaszolt beszólás, és máris többet ártottál a cégnek, mintha semmit se csináltál volna.
  • A HR-es elköteleződése: Nincs mese, egy céges toborzónak a LinkedIn a munkaeszköze. Ha ránéz egy potenciális jelölt, akkor a cég képviselőjét látja benne. Az a jó, ha a profilt ennek tudatában alakítjuk ki. A Facebook érzékenyebb téma, de aki igazán elkötelezett közösségi toborzó, még arra is késztetést érez, hogy a privát profiljával osszon meg céges eseményeket, álláshirdetéseket, márkaépítő üzeneteket.

Az Ulrich-féle paradigmaváltás egyik nehézsége az volt, hogy a HR-esek egy része nem volt alkalmas a stratégiai szerepkör elsajátítására.

Vajon a közösségi toborzás képében előttünk tátongó szakadékot hányan tudjuk majd átugrani?

47 Shares

Kommentek